Az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az Európai Közösség jogszabályainak való megfelelés céljából 2003-ban alkotott törvényt az Országgyűlés.

Először a 2007-ben megfogalmazott a Digitális Átállás Stratégia foglalkozott ezzel a kérdéssel. A stratégia végrehajtása, az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a műsorterjesztés digitalizációja, valamint a nemzeti kultúra műsorterjesztésen keresztüli megőrzése, védelme és támogatása, illetve a műsorterjesztési szolgáltatások előfizetőinek fokozott megóvása céljából alkotott törvényt a Parlament.

A közösség és az egyén érdekének, illetve a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének szempontja, a nemzetközi jogi és európai uniós normák, valamint a technológiai fejlődés indokolttá tették új szabályozás megalkotását.

Annak érdekében, hogy a jövő nemzedékei korhű képet kapjanak a jelen és a múlt eseményeiről, társadalmáról és kultúrájáról, továbbá a rádiós és televíziós műsorszámok gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele céljából 2004-ben alkotott törvényt az Országgyűlés.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke az Alaptörvényben és egyéb törvényekben felhatalmazás kapott arra, hogy a hatáskörébe tartozó feladatok és piaci folyamatok zavartalan ellátása érekében rendeleteket alkosson.

A hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban több irányelvet is alkotott az Európai Parlament és a Tanács, valamint a Bizottság.